Béremelést tervez a hazai cégek többsége, a bértranszparencia azonban még mindig nem alapgyakorlat

A kutatás több mint 300 magyarországi vállalat HR- és vezető szakembereinek válaszai alapján készült, és számos ágazat – a feldolgozóipartól a kereskedelmen és logisztikán át az IT-, pénzügyi és üzleti szolgáltatásokig – munkaerőpiaci várakozásait tükrözi.

A kutatás szerint a munkáltatók több mint 84 százaléka tervez béremelést az év első felében, ugyanakkor az emelések többsége 5 százalék alatti vagy 6-10 százalék közötti sávban koncentrálódik. A cégek kisebb része számol jelentősebb emeléssel, míg bértömegcsökkentést csupán elenyésző arány jelez, emellett közel 14 százalék egyáltalán nem tervez bérmódosítást. Az adatok alapján a kereskedelemben és az egészségügyi/gyógyszertári területen erősebb az emelési szándék, míg a pénzügyi szektorban vegyesebb kép és nagyobb bizonytalanság látható. 

A béremelést tervező vállalatok többségénél az intézkedés széles kört érint: több mint felük  az összes munkavállalóra kiterjeszti a változtatást, míg további jelentős részük (26,98%) az állomány 50-80 százalékánál emel. A döntések hátterében elsősorban az inflációs környezet, a megtartási kényszer, valamint a piaci bérekhez való igazodás áll. 

„A vállalatok számára ma már nem az a kérdés, hogy szükség van-e béremelésre, hanem az, hogy azt milyen mértékben és milyen körben tudják fenntarthatóan végrehajtani. A célzott, ugyanakkor széles körű emelések jól mutatják, hogy a munkaerő-megtartás elsődleges szemponttá vált” – mondta Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója.

A plusz juttatások és bónuszok terén ezzel szemben visszafogottabb tervek láthatók. A válaszadó cégek négyötöde nem tervez érdemi változtatást ezen a területen 2026 első felében, és csak kisebb részük (közel 18%) jelezte előre a juttatási csomag bővítését vagy növelését.

A foglalkoztatási kilátások összességében pozitívak: a vállalatok több mint harmada létszámbővítést tervez, míg közel 43 százalékuk stabil állománnyal számol. A nettó foglalkoztatási előrejelzés így kifejezetten kedvező, ugyanakkor a toborzás továbbra is kihívást jelent: a cégek közel 43 százaléka számolt be nehézségekről az elmúlt időszakban, elsősorban az értékesítési és beszerzési, a termelési, valamint a számviteli és pénzügyi területeken.

A felmérés szerint a munkahelyi fluktuáció átlagos mértéke 2025-ben 12,5 százalék volt, és a leggyakrabban megjelölt ok továbbra is az, hogy a munkavállalók kedvezőbb bérajánlatot kapnak a versenytársaktól. Ez a tendencia tovább erősíti a bérek és az ajánlatcsomagok versenyképességének szerepét a munkaerő megtartásában.

A kutatás bértranszparenciára vonatkozó eredményei azt mutatják, hogy ezen a téren még jelentős az elmaradás. A vállalatok kétharmada soha nem tüntet fel fizetési sávot az álláshirdetéseiben, miközben csak viszonylag szűk kör alkalmazza ezt rendszeresen. Az uniós bértranszparencia-irányelv kapcsán a cégek többsége még felkészülési vagy tervezési fázisban van, és csupán kisebb részük érzi magát teljes mértékben felkészültnek az új elvárásokra.

„A béremelés ma már nem egyszeri döntés, hanem folyamatos egyensúlykeresés a költségoldal, a megtartás és a piaci verseny között. A következő időszakban egyre nagyobb szerepe lesz annak is, mennyire átláthatóan kommunikálják a cégek a bérpolitikájukat, hiszen a versenyképes ajánlat ma már nemcsak a fizetés mértékéről, hanem annak érthetőségéről is szól” – tette hozzá Varga Péter, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatója.

A Fizetési és foglalkoztatási trendek 2026 első félév című felmérés teljes anyaga elérhető és letölthető az alábbi linken: https://salary-and-trends-report-hungary.mailerpage.io/